Kezdőlap arrow Tudástár arrow Jeles napok
Jeles napok
Szent Lúcia
2017. December 12.

December 13-án  Szent Lúciára emlékezünk, aki egy előkelő szicíliai családban nevelkedett.
A keresztény hitre tért szép fiatal leány szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták.

Tovább...
 
Boszorkányos Luca
2017. December 12.

December 13-a, Luca napja, népszokásokban, hiedelmekben, babonákban egyik leggazdagabb jeles napunk.
A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. A Gergely naptár behozatala előtt ez volt a tél legsötétebb napja, innen egyre hosszabbodott a nappal, ezért is nevezik fényhozó Lucának. Az egyház ezen a napon ünnepelte Szent Lúcia vértanú napját, de Skandináviában is a pozitív megítélésé a döntő szerep, a latin "lux", vagyis a fény szóból eredeztetve, mint fényváró ünnep szerepel a palettán és hatalmas felvonulásokkal ünneplik. Nem így Magyarországon, ahol a Luca napja egy rontást hozó nőalak köré épült, mely még a pogány időkre vezethető vissza. Gonoszságokat és boszorkányokat űztek, vigalmakat tartottak, babonás tevékenységeket végeztek.

Tovább...
 
Disznóölő Szent András
2017. November 28.
Ki is volt Szent András, és milyen szokások kapcsolódnak neve napjához?
Szent András jelentősége nem csak a hozzá fűződő szokásokban rejlik, hanem többek között abban is, hogy András naphoz viszonyítva számoljuk az egyházi év kezdetét, azaz Advent első vasárnapját. András naphoz (november 30.) legközelebb eső vasárnap ugyanis Advent első vasárnapja, ami idén (2017) december 3-ára esik. De adventről majd később szólunk, most vegyük górcső alá Szent Andrást.
 
Tovább...
 
Katalin a dologtiltó
2017. November 24.

November 25. Katalin napj, a név jelentése tiszta - görög eredetű Kathleen-ből. A naphoz sok érdekes szokás, időjárás megfigyelés kapcsolódik.Ezekből gyűjtöttünk össze néhány hasznos olvasnivalót.

Tovább...
 
Október 26. Dömötör napja
2012. October 25.

Október 26-a keleti egyház kedvelt és gyakran ábrázolt harcos szentjének ünnepe. Dömötör a hagyomány szerint a IV. században élt, Thesszáliában szenvedett vértanúhalált, katonatisztként. Az Érdy-kódex tanúsága szerint a latin egyház is tiszteletben tartotta.

De ki is volt Szent Dömötör?

Dömötör /Demeter /Démétriosz a szerémségi Szávaszentdemeteren született, ókeresztény vértanú volt, Szaloniki városának híres patrónusa. A keleti egyház harcos szentjeinek sorába tartozik. Október 26-án katonatisztként Tesszáliában szenvedett vértanúhalált, mert megtagadta a pogány istenek tiszteletét.

Tovább...
 
Augusztus 20. Államalapító Szent István királyunk ünnepe.
2009. August 2.

1774-ben Mária Terézia nyilvánította országos ünneppé. Szent István jobbjának tiszteletére ezen a napon 1818 óta rendeznek körmeneteket. A paraszti életben az aratás lezárása fűződik ehhez az időszakhoz. Több helyütt a templomban hálát adtak az aratás sikeres befejezésekor. Az őszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt a faluból általában a városokba utaztak a gazdák, ahol a télire szükséges vásárlásaikat intézték. Egyes vidékeken a legszegényebb családnak a módosabbak kenyeret sütöttek ezen a napon.
A Tiszaháton azt tartják, Szent Istvánkor mennek el a gólyák.
Forrás: unnep.mentha.hu

 
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja
2009. August 2.

 Ezen a napon ünnepli az egyház Mária mennybemSzent István királyunk volt az, aki az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta halálos ágyán, mivel nem volt a trónon utóda (Imre herceg ekkor már halott). Innen az elnevezés is Regnum Marianum azaz Szűz Mária országa.
enetelét és egyben Magyarország oltalmazóját. Ezen a napon szokás volt virágot, gyógynövényt szedni, majd a templomban megszenteltetni, a betegeket aztán ezzel gyógyították, de jutott belőle a csecsemő bölcsőjébe vagy a halottak koporsójába is. Azt tartották, ha tűzre dobják a füveket az véd a vihar ellen. A téli holmikat ezen időszakban kitették a napra, szellőztették, hogy a moly bele ne menjen. Dologtiltó nap is volt, sütni például nem szabadott, azt tartották a tűz ilyenkor kicsap a kemencéből. Ha szép, napsütéses volt az idő, az jó szőlő vagy szilvatermést jelentett. Néhol keresztet vágtak a gyümölcsfába, hogy bő termés legyen.
A szeptember 8-ig tartó időszakot két Boldogasszony közének nevezték (szeptember 8. Mária nap), és bizonyos munkák szempontjából kiemelt jelentőségű volt. Úgy vélték, ilyenkor kell ültetni a tyúkokat, hogy jól tojjanak. A búzát is ekkor szellőztették, hogy ne legyen dohos.
Forrás: unnep.mentha.hu

 
Augusztus - Kisasszony hava
2009. August 2.

 Augusztus hónap különböző elnevezései: Kisasszony hava - Nyárutó - Új kenyér hava
Jeles napjai:
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja
Augusztus 20. Államalapító Szent István királyunk ünnepe.

 
A húsvéti ünnepkör
2009. April 12.
A húsvét ideje
A nagyhét a magyar népszokások tükrében
Nagypéntek
Nagyszombat
Húsvét vasárnapja
Húsvét hétfő
Fehérvasárnap
Szimbólumok
 
Szimbólumok
2009. April 12.

A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.
A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon.
A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülés- Pészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Agnus Dei- Isten báránya).
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.

 
Fehérvasárnap
2009. April 12.

Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk ) közötti barátság megpecsételéséről szól. Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 Következő > Utolsó >>

Eredmények 1 - 11 / 84