Kezdőlap
Boszorkányos Luca
2017. December 12.

December 13-a, Luca napja, népszokásokban, hiedelmekben, babonákban egyik leggazdagabb jeles napunk.
A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. A Gergely naptár behozatala előtt ez volt a tél legsötétebb napja, innen egyre hosszabbodott a nappal, ezért is nevezik fényhozó Lucának. Az egyház ezen a napon ünnepelte Szent Lúcia vértanú napját, de Skandináviában is a pozitív megítélésé a döntő szerep, a latin "lux", vagyis a fény szóból eredeztetve, mint fényváró ünnep szerepel a palettán és hatalmas felvonulásokkal ünneplik. Nem így Magyarországon, ahol a Luca napja egy rontást hozó nőalak köré épült, mely még a pogány időkre vezethető vissza. Gonoszságokat és boszorkányokat űztek, vigalmakat tartottak, babonás tevékenységeket végeztek.

A név eredete, szent Lúcia története

Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem, szokás, tiltás kapcsolódna, mint december 13-hoz, Luca napjához. Ezen a napon jóslást végezhettek házasságról, halálról és időjárásról,  termékenységi varázslatokat végeztek.
Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elijesszék a gonosz szellemeket, és elzárták a seprűket a boszorkányok elől.

Íme néhány jóslás és babona ízelítőül:

A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük.

Máshol tizenkét ún. lucacédulára írtak egy-egy férfinevet, azokból minden nap egyet elégettek, s ami karácsonyra maradt, azon volt a jövendőbelijük neve.

Luca napkor vetik a lucabúzát. A búzaszemek gyorsan csíráznak, azt tartják, ha Karácsonyra kizöldül, jó termés várható.

Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak (hagymakalendárium). A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, amelyikben elolvadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak.

A Luca-naptár szerint a eljövendő év havaira a Lucától karácsonyig terjedő napok utalnak (ha például Luca fagyos, jövő január az átlagnál hidegebb lesz, ha karácsony meleg, jövő december pedig melegebb).

 Az első látogatóból a várható állatszaporulatra jósoltak. Ugyanis, ha Luca reggelén férfi lép a házba, a szaporodás bika lesz, ha pedig nőlátogató érkezik, üsző.

Természetesen, mint a legtöbb jeles napunkhoz, Lucához is kapcsolódnak munkatilalmak.

Ezen a napon a gazdasszony nem varrhatott vagy fonhatott (nehogy bevarrja a tyúkok fenekét), se nem süthetett (Luca megeszi a kenyeret, a lányt meg belöki a kemencébe). Javaslott volt azonban a fejtő, bontó munkák végzése (a leszakadó darabok a megtojt tojást idézik).


Az a híres Luca széke:

A lucaszék vagy Luca széke készítése a Luca-napi szokások egyike. A monda szerint, a Luca napján elkezdett Luca széket karácsony napjáig kellett befejezni, s aki erre ráállt, az láthatta, hogy ki a boszorkány.

A december 13-án tartott ünnepnap – Luca napja – a karácsonyi ünnepkör részének számító nap
A Pallas nagy lexikona szerint a lucaszék hagyományos alakja az ősrégi idők óta varázserejűnek hitt pentagramma vagy pentalfa (németül Drudenfuss vagy Alpfuss), magyarul boszorkányszög: egy szabályos ötszög köré írt öt egyenlő szárú háromszögből kialakuló csillag. A széknek olyan erősnek kellett lennie, hogy egy férfiember súlyát megtartsa

Bocz János dombóvári fafaragó tanító, népi iparművész kutatásai és az ő elődeinek elbeszélése nyomán a lucaszék elkészítéséhez a következő anyagokat kell felhasználni (13 darabból kellett állnia, és 13 napig készítették):
Az ülőlaphoz tölgyet használnak, mely 31 cm átmérőjű és 8 cm vastagságú. A lábak többféle fából készülnek, csertölgy, akác és kőris. A lábak összekötő rúdjai bükkből, fekete dióból és szelíd dióból vannak. A csapok: 1 vörösfenyő csap; 1 lucfenyő csap; 1 aprólevelű csap; 1 nagylevelű hárs csap; 1 cseresznye; 1 gyertyán

Luca széke készítését december 13-án kezdik el. Szögek helyett kizárólag fából faragott ékek tartják össze. 13 napig készül úgy, hogy minden nap csupán egy-egy műveletet lehet rajta elvégezni, innen ered az a népi mondás is, hogy „Lassan készül, mint a Luca széke”. Minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szentestére készen kellett lennie. Az éjféli misére magukkal vitték, és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat. December 25-én az éjféli misére a „mesterek” (rendszerint fiatal emberek) a kabátjuk alá rejtve lopták be a templomba a széket, majd ráállva megláthatták a boszorkányt. A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak, és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le kellett hajtaniuk. A Luca székén állva éjfélkor viszont felismerték őket. Ezután a fiatalembereknek el kellett menekülniük, nehogy a boszorkák széttépjék őket. A menekülők a zsebükben mákot vittek, hogy menekülés közben elszórhassák. A boszorkányoknak a mákszemeket fel kellett szedegetniük, és így nem tudták elkapni a fiatalokat. A Luca székét aztán otthon tűzre vetették, a tűzben a sok kis fadarab sikoltozni kezdett, és ha csend volt karácsony hajnalán, még hallhatták a boszorkányok a fadarabok jajgatását is, mert ez a tűz a boszorkák végét jelentette. Ezután a kulcslyukba fokhagymát kellett dugni, a kést a bal ajtófélfába vágni, a söprűt pedig keresztbe állítani, hogy minden rontástól védve legyenek.

Luca ostora

A Luca ostora a Luca széke szokásnak egy változata: úgy kellett elkészíteni, hogy az ostort alkotó zsinegen minden nap egyet csavartak, majd karácsony éjjelén pattogtattak vele. Az ostor hangjára odagyűltek a boszorkányok.

Lucázás (palázolás, kotyolás):

Luca napjának hajnalán a gyerekek (esetenként kísértetnek öltözve) körbejárták a házakat, és lopott fán vagy szalmán térdepelve mondókákkal bő termést és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért cserébe, és átkokat, ha nem kapnak ajándékot.

Szintén Luca napkor voltak szokásban bizonyos, finomnak éppen nem mondható tréfák is(eredetileg a házaktól elkergetett gyerekek bosszúja). Egyes vidékeken a legények leakasztották a kertkaput, máshol szétszedték a szekeret (esetenként a ház tetején újra összerakva) a gazda bosszúságára.

Luca-napi szokások a világban

Luca-tök

Száj, orr és szemnyílással ellátott éjjel világító sütőtökök
Érdekesség, hogy az angolszász területről ismert, száj, orr és szemnyílással ellátott világító sütőtök, magyar területen is ismert volt. A Dunántúlon ezen a napon készítették, belsejébe gyertyát tettek, majd az ablakba helyezték, hogy a háziakat megijesszék.

A Skandináv országokban, ahol a fényre a hosszú zord tél miatt nagyon vágynak az emberek, Luca napja lényegesen jelentősebb ünnep, mint nálunk.

 

Források:

http://anyanyelvapolo.hu/szent-lucanak-hires-napja-a-napot-rovidre-szabja/

http://nepszava.hu/cikk/496581-luca-napja-tortenete

 

 

 
< Előző   Következő >